Pályázatok / Vízminőség-javítás Káld kistérségben

Vízminőség-javítás Káld kistérségben

2016.06.23.

Operatív program:    KEOP - Környezet és Energia Operatív Program

 

Felhívás száma:   KEOP-1.3.0/2F/09

Téma:    Környezetfejlesztés

Altéma:    Vízminőség javítása

Kedvezményezett neve:  Káld Község Önkormányzata

Projekt címe:   Vízminőség-javítás Káld kistérségben

Megítélt támogatás összege (Ft) :   130 014 900 Ft

Projekt összköltsége (Ft):    144 461 000 Ft

Támogatási arány (%) : 90 %

Projekt tervezett kezdése :   2011.12.01

Projekt tervezett befejezése:    2013.09.30

Kifizetett támogatás összege (Ft): 130 005 900 Ft

 

LEÍRÁS

Káld, a nevét viselő vízbázisról látja el Borgáta, Duka, Egyházashetye és Kissomlyó településeket, összesen mintegy 2077 lakost. A projekt célja, hogy a lakosságnak a megfelelő, emberi egészséget, és életminőséget nem veszélyeztető, az Uniós előírásoknak is megfelelő ivóvíz jusson. Az ellátottság nagyfokú, a lakosság több mint 98%-a részesül vezetékes ivóvíz ellátásban. A kutakból kitermelt vizekben a vízkémiai vizsgálatok a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértéknél magasabb ammónium, vas - és mangán tartalmat mutattak ki. Az OKI által bevizsgált átlagos vízminőségi értékek ammónium- továbbá vas- és mangántartalom vonatkozásában mindkét kútnál határérték túllépés mutatnak. A kútvizek ammóniumtartalma káros az egészségre, vas-és mangán tartalom jelentős része pedig csapadék formájában kiválik és lerakódik a vízhálózat csővezetékeinek falán. A vezetékekben az erőteljesebb vízáramlás hatására így a fogyasztókhoz érkező vizet zavaros lesz, mely a háztartásokban eltömődéseket okoz. Ennél komolyabb gond azonban az, hogy a vaslepedék a vezetékek falára kirakódva - a kútvizekben lévő, határérték feletti ammónium tartalommal együtt - a hálózati u.n. "másodlagos" bakteriális elszennyeződését is előidézhet. Káldon és a környező településeken nincs megfelelő felszín alatti egyéb vízbázis, a kutak által feltárt rétegeken kívül nem ismert alternatív vízadó, ill. nincs a közelben olyan jó minőségű vízbázis, vagy vízellátó rendszer, amely gazdaságosan kezelhető és átvezethető a rendszerbe. A jelenlegi vízbázis azonban alkalmas arra, hogy a távlati ivóvízmennyiséget biztosítsa. Az átfogó cél, hogy a települések a vízkezelés mielőbbi megoldása révén az ivóvíz káros anyag tartalmának előírt határérték alá csökkentése, így pedig a megfelelő minőségű vízszolgáltatás biztosítása a felhasználók számára. A projekt specifikus célja a Káldon levő víztisztító mű fejlesztése, az új technológia beépíthetőségének megteremtése, illetve a legkritikusabb, minőséget rontó hatású ivóvíz bekötő vezetékek rekonstrukciója. Szintén az élhetőség, életminőség javítását célozza a fejlesztés eredményeképpen a lakossági bejelentések, a vízminőséggel kapcsolatos panaszok számának csökkentése, a magasabb színvonalú ellátás biztosítása. A projekt során megújul a tisztító gépház technológiája, a meglévő csövek bontásával, új 2x50 m3-es kezeltvíz tározó és vasiszap ülepítő medence kerül kiépítésre, az új gépészet igényei miatt részben felújításra kerül a gépház építészete, továbbá az udvartéri vezetékek és kútaknák és azok villamos rendszerei. A beavatkozás után helyreállítjuk az udvarteret, továbbá megújul mintegy 2000 fm, korszerűtlen, elkorrodálódott ivóvíz bekötő vezeték. Eredményeként létrejön egy 40 m3/órás új tisztító mű, ami révén 2077 lakos kap a jövőben egészségesebb, határértékeknek megfelelő ivóvizet, mintegy 30-40 éven át. Az ammónia értéke 0,5 mg/L, a vas 200, a mangán pedig 50 ?g /L alá kerül. A javuló, alapvetőnek számító közszolgáltatások minőségének javulásától a település lakosságmegtartó képessége, versenyképessége is javul. A projekt mindösszesen nettó 144 461 ezer Ft-ból valósul meg, az igényelt, 90 %-os támogatás megítélése esetén 130 014 900 Ft közösségi támogatással. A megvalósítás időtartama 2010. 04. 01 és 2012. 09. 30 közötti, de a próbaüzem miatt az egészséges ivóvíz már 2012. 02. 28-tól biztosított lesz!
 

Projektleírás és beszámoló

Káld Község Önkormányzata, együttműködve a vele egy vízbázison található Borgáta, Duka, Egyházashetye és Kissomlyó önkormányzataival, továbbá az üzemeltető VASIVÍZ ZRt-vel pályázatot nyújtott be az ivóvíz minőségének és az ivóvíz közműhálózat részleges rekonstrukciója megvalósíthatósága érdekében.

A pályázat sikeres lett, Káld Község Önkormányzata támogatást nyert a KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0023 azonosító számú „Vízminőség javítás Káld kistérségben” című projekt megvalósítására.

2011.július 25. napján aláírásra került a Támogatási Szerződés, ezt követően 2011.augusztus 29-én megkötötték a megbízási szerződést a projektmenedzsment feladatokra és a nyilvánossággal kapcsolatos teendők ellátására, valamint a műszaki ellenőrrel 2011.augusztus 25-én létesült megbízási szerződés. A közbeszerzéssel kapcsolatos feladatokat a Sugallat Kft. a 2010. október 20-án kötött szerződés alapján végezte. Káld Község Önkormányzata 2011.december 12-én 17 órai kezdettel közmeghallgatást tartott, melyen ismertették a megjelentekkel az ivóvízminőség javítási beruházás főbb jellemzőit, a megvalósítás ütemét, a projekt pénzügyi mutatóit.

2012.május 5-én lakossági tájékoztató került kiadásra a családi házakat érintő vízbekötések tervezett menetéről, sorrendjéről és a határidőkről. Az értesítőt minden érintett ingatlantulajdonos kézhez kapta.

Az építési munkákra vonatkozó közbeszerzési dokumentáció részét képező kiviteli terv készítése elhúzódott, mert a terveket műszaki okok miatt részben át kellett dolgozni. Emiatt a közbeszerzési eljárást nem lehetett elindítani a tervezett időben. A közbeszerzési eljárás 2011. decemberben indult, az ajánlatok bontására 2011. december 30-án került sor, azonban az eljárás eredménytelenül zárult. Az új ajánlattételi felhívás 2012. január 25-én került kiküldésre az ajánlattevőknek, az ajánlatok bontása 2012. február 15-én volt. A nyertes (VIDRA Környezetgazdálkodási Kft.) ajánlattevővel a vállalkozási szerződést 2012. március 26-án megkötötték.

A Káld nevével fémjelzett, Káld területén levő ivóvíz kútból kitermelt vizekben az OKI szakvéleménye által végzett vízkémiai vizsgálatok a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértéknél magasabb ammónium, továbbá vas - és mangán tartalmat mutattak ki. A kútvizek ammóniumtartalma káros az egészségre, ezért is kellett ezen esetben megfelelni az EU csatlakozási szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek. Az ammónium, nitrit és nitrát a nitrogén körfolyamat részét képezik. Az ivóvíz ammónium határértéke 0,5 mg/L, a nitrát határérték: 50 mg/l, a nitrit határérték: 0,5 mg/l. A nitrogénformák átalakulása az ivóvízrendszerekben az oxigén ellátottságtól függő mikrobiológiai aktivitás következménye. A határértéknek megfelelő (0,5 mg/l) ammóniumból 1,27 mg/l nitrit halmozódhat fel, vagy 1,72 mg/l nitrát keletkezhet.
 A nitrit és nitrát formák határérték feletti jelenléte az ivóvízben (nitrát a gyomorban nitritté redukálódik) csecsemőknél methemoglobinémiát, más néven "kékkórt" okozhat. A nitrit a hemoglobint methemoglobinná oxidálja, mely ezáltal alkalmatlanná válik az oxigénszállításra. A methemoglobinémia a beteg elkéküléséhez, légzési nehézségekhez, esetenként fulladáshoz vezethet.

A szintén magas vas-és mangántartalom is problémás volt, hiszen ennek jelentős része csapadék formájában kiválik és lerakódik a vízhálózat csővezetékeinek falán,  lehetőséget adva a másodlagos bakteriológiai és biológiai szennyezések kialakulásának, a használóknak pedig élvezeti értéket rontó hatást eredményezve. A vezetékekben történő erőteljesebb vízáramlás a leülepedett csapadékot felkavarta, és a fogyasztókhoz érkező vizet zavarossá tette és a háztartásokban való felhasználásnál komoly gondokat okozott. Az egészségre káros ammónium tartalom csökkentése mellett tehát az ivóvíz magas minőségének biztosítása érdekében fontos feladat volt a kútvizek vas-, és mangántalanítása is.

Járulékos hatásként a fejlesztés a vízfogyasztás csökkentéséhez is hozzájárul, mivel a nem, vagy csak ritkán használt nyomóvezetékekben, és a bekötő és saját ingatlanon belüli ivóvíz-vezetékekben kiváló vascsapadékos vizet a használók előbb kiengedik, majd csak utána használják eredeti céljából. Ezért a kiválások miatt az üzemeltetőnek gyakran kellett  hálózatmosatást végeznie. A fejlesztést követően néhány százalékos fogyasztás-csökkenés, illetve a hálózati veszteség csökkentése várható a fejlesztés pozitív hatásaként.

Hasonlóan szükséges volt Káld esetében az elavult, állagában is leromlott állagú, nehezen tisztítható, töréssel, vízveszteséggel veszélyeztetett bekötő vezetékeknek a cseréje. A vízbázis településein már csak Káldon voltak nem korszerű, elavult bekötő vezetékek.

Káldon és a környező településeken nincs olyan megfelelő felszín alatti egyéb vízbázis, a kutak által feltárt rétegeken kívül nem ismert alternatív vízadó réteg, vagy vízellátó rendszer, amely gazdaságosan kezelhető és átvezethető a rendszerbe. Emiatt a korábban kiépített rendszer fejlesztése, az elavult,  horganyzott bekötő vezetékek cseréje, továbbá a víztisztító technológia és emiatt a gépház felújítása, korszerűsítése, részbeni cseréje szükségessé vált.

Az önkormányzatok célja az volt, hogy a településen élőknek a megfelelő, emberi egészséget, és életminőséget nem veszélyeztető ivóvíz jusson. Az ellátottság nagyfokú, elmondható, hogy a lakosság több mint 98%-a részesül vezetékes ivóvíz ellátásban.

A jelenlegi vízbázis alkalmas arra, hogy a távlati ivóvízmennyiséget biztosítsa. A települések mielőbb meg kívánták oldani a vízkezelést, hogy megfelelő minőségű vízszolgáltatást tudjanak biztosítani a lakosság és egyéb felhasználók számára. A közelben ugyanakkor nincsen olyan vízbázis, ellátó rendszer, amikre a jelenleg tervezett felújításnál gazdaságosabb, fenntarthatóbb módon tudott volna Káld és térsége csatlakozni.

Az előkészítés során kiválasztott műszaki változat szerint a legkritikusabb ammónia eltávolítását törésponti klórozással oldották meg. A klórral történő oxidáció biztosítja az ammónia klór származékokká történő átalakítását, ill. a vas- és mangán oxidációját. A vas- és mangán oxidációjából származó csapadék kevertágyas homokszűrőn szűrődik ki, míg a klórszármazékok aktív szenes szűrőn kerülnek leválasztásra. A tisztított víz, kezelés után klóros fertőtlenítést kap és így jut a hálózatba.

 

A megvalósított vízkezelő technológia egy második szűrő beépítésével további nyomásigényt jelent a már korábban is 10 bar nyomás körül üzemelő kútszivattyúk számára, ill. a szűrőberendezéseknél 7-8 bar közötti üzemi nyomás jelentkezett volna. Mivel a szűrők üzemi nyomása max. 7 bar, ezért ill. a kútszivattyúk nyomásviszonyának csökkentése érdekében a kezelt víz tárolásához a vízmű telepen 2 db 50 m3-es térszíni tárolót kellett elhelyezni.

A technológiai berendezések úgy kerültek kiválasztásra, hogy a települések 850 m3/d csúcs vízigényének kielégítését tudják biztosítani. (A vízkezelő kapacitás 40 m3/ó; 880 m3/d).

A szűrők visszamosásából származó szennyezett mosóvíz 32 m3-es ülepítő műtárgyba jut. Innen 5-6 órás ülepítés után automatikus üzemű zsiliptolózáron át átemelő szivattyú juttatja a tisztított vizet a vízműtelep melletti árokba, vagy a csapadékvíz elvezető rendszeren át a Kódó-patakba kerül bevezetésre.

A kezelő épület átalakítása már nagyon időszerű volt. A gépházi padlóját meg kellett emelni, ajtócserére volt szükség, hiszen a tervezett készülékek és vezetékeket másként nem kerülhettek volna be az épületbe. A gépteremben a villamos működtető szekrényt is át kellett alakítani az új technológiához igazodva. A kezelőépületben a nyílászárók cseréje (ajtó, ablak, ráccsal felszerelve) biztonsági szempontból, az alkalmazandó technológia védelme érdekében is halaszthatatlan volt. A tető cseréje statikai okok miatt volt indokolt, hiszen a régi tetőszerkezet statikai szempontból nem volt megfelelő, veszélyeztette a gépészet fenntartását, a telepítendő új technológiát. A vizesblokkot, szociális helységet alkalmassá kellett tenni a dolgozók megfelelő munkafeltételeinek biztosítása érdekében. A gépház felújítása, külső homlokzatának rendbe tétele a külső megjelenés szempontjából is szükségszerű volt, továbbá az épület állagának megóvása, energiaigényének csökkentése miatt is elengedhetetlenné vált. A vízműtelepet körbevevő meglévő kerítés elbontására és új kerítés megépítésére biztonsági szempontok miatt is sor került.

A kutakban a korábban leírtak szerint, a térszíni tároló üzembe állítása miatt kisebb emelőmagasságú szivattyúk elhelyezése vált szükségessé.

A hálózatrekonstrukció során Káld Község területén 197 db bekötés cseréje valósult meg. A Káld településen korábban üzemelő bekötővezetékek ¾”-os méretű horganyzott acél  acélcsőből készültek, a csatlakozások csőbéklyóval és MOFÉM típusú megfúró golyóscsappal készültek. Megfúró csapok, csőbéklyók és  horganyzott csövek és a kötést biztosító karmantyúk szigetelés hiányában erősen korrodálódtak a földben, emiatt a bekötővezetékek a KM-PVC anyagú gerincvezetéktől indulva a telekhatáron belül meglévő vízmérő aknáig teljes hosszában cserére kerültek. A csere során D32-es méretű KPE anyagú bekötő vezeték szerelése történt meg földárokban a vízóra aknáig. Aknában az óra előtti elzáró cserére került D32/133 mm méretű Isiflo tip. sárgaréz anyagú elzáróra.

Káld Község Önkormányzata a pályázat benyújtásakor vállalta, hogy a környezetvédelmi szempontok hatékony érvényesülése és társadalmasítása érdekében megállapodást köt egy országos hatókörrel rendelkező szervezettel. A GREEN Pannónia Környezeti Nevelésért Alapítvány (továbbiakban Alapítvány) együttműködési kötelezettséget vállalt a projekttel kapcsolatban. Az önkormányzat az alapítvány képviselője számára minden, a projekt megvalósításával kapcsolatos információt digitalizált formában rendelkezésére bocsátott. A projekt támogatási szerződésében vállalt, a horizontális szempontok témakörébe tartozó monitoring mutatók teljesítéséhez véleményt, szakmai segítséget kért az Alapítványtól (megújuló energia használata, a környezeti nevelés hatékony megvalósítása stb.). Az Alapítvány vállalta, hogy a projekt kommunikációs tervének elkészítéséhez segítséget nyújt, az elkészült tervet véleményezi, a projekt keretében a lakosság tájékoztatása céljából készülő kiadvány elkészítésében közreműködik, szakmailag véleményezi. A megújuló energia felhasználásával kapcsolatban a Projektgazda által készített műszaki specifikációt igény esetén véleményezi. Az Alapítvány a környezettudatos szemléletmód formálása érdekében eddig szerzett tapasztalatait igény esetén a Projektgazda részére átadja, a helyi lakosság szemléletformálásához segítséget nyújt. Megállapodó felek az együttműködésben vállalt feladatok teljesítéséről záró jegyzőkönyvet vettek fel.

A technológia rekonstrukció munkáinál felmerült műszaki és pénzügyi problémákat a heti koordinációs egyeztetéseken sikerült rendezni. A kivitelező pénzügyi nehézségek miatt a tárolótartályokat némi késéssel tudta csak megrendelni, de ez nem volt akadálya a próbaüzem  megkezdésének.

2012.novemer 6-án a kivitelező készre jelentette a 2000 fm bekötővezeték cseréjét, a műszaki átadás-átvétel 2012.november 14-én sikeres volt.

A próbaüzem indítása a kivitelező 2012.december 6-i készre jelentése alapján 2012.december 12-én indult rész átadás-átvételi eljárás nyomán 2012.december 18-án megtörtént. A próbaüzem 2013. március 18-án sikeresen lezárult, a vízminőségi paramétereket az új technológia stabilan tartani tudja, a berendezések már két hónapja közvetlenül a vízhálózatra termelnek.

A projekt összköltsége 144.461.000.-Ft volt, amelynek 90 %-át 130.014.900.- Ft-ot az Európai Unió és a Magyar Állam biztosítja. A projekthez szükséges 10 % önerőt a Belügyminisztérium a BM Önerő alapból finanszírozza. A megvalósítás időtartama 2011.december 1-től 2013.június 30-ig tart.

Műszaki ellenőr: Szemes Tamás, Szemes és Fia Kft. 9700 Szombathely, Vak Bottyán u.13.

Projektmenedzsment: D-GÁBER Műszaki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 9700 Szombathely, Petőfi u.1/B Tel.: 94-320-300, 30-2682-612, e-mail: d-gaber@d-gaber.hu

 

 

 




« Vissza az előző oldalra!

Káld Község Önkormányzata - Magyar