Hely identitás és kohézió TOP / Káld közösségi tevékenység történeti feltárása

Káld közösségi tevékenység történeti feltárása

Káld közösségi tevékenység történeti feltárása

A projekt száma: TOP-5.3.1-16-VS1-2018-00008 

                                                                                                                         

A projekt címe: A helyi identitás és kohézió erősítése Káld településen

 

KÁLD KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGÉNEK TÖRTÉNETI FELTÁRÁSA

 

 

A Község története:

Káld község Vas megyében a Sárvári járásban található. Története visszavezethető a Honfoglalásig, a lakók ősei 1530-32-ben a török elől menekülve költöztek át a jelenlegi faluba. A község elnevezése a Cald, Calud török eredetű Kál személynévből képződött. A község névadója Árpád egyik unokája Kál horka, aki Levente fia volt. A térségben számos nemesi földesúri család leszármazottainak voltak birtokai: Belkus, a Sárvári Váruradalom mindenkori ura; Páris alapította Herény nemzetségből származó Káldyak; a Severed őstől származó Káldyak; Marczellfalvi; Kámi; Himfy; Gerdovai; Uky; Széky; Csányi; Farkas; Róhrel; Lánci-Búza; Ellerbach; gróf Erdődy és a Batthyány-család hercegi ága.

 

Közművelődés a faluban:

A közösségi élet mindig aktív volt a faluban, a helyben működő intézmények – óvoda, iskola, könyvtár – jelentősen hozzájárultak és még napjainkban is hozzájárulnak a közművelődéshez. Külön intézményt nem tart fenn és nem működtet a falu. A közművelődés színterei a falu központjában található Faluház, a Könyvtár és a Szabadidő Központ. A nagyobb közönséggel rendelkező programok a Faluházban kerülnek lebonyolításra. Az intézmény hetente összesen 28 órát tart nyitva hétfőtől szombatig, az esetleges vasárnapi rendezvények igény szerint megoldhatóak. Állandó programjai között szerepelnek: Kertbarát-kör gyűlések, Napraforgó Egyesület gyűlései, néptánc próbái, illetve az Asztalitenisz szakkör edzései. Kültéri programok esetén - mint például a Falunap – a Szabadidő Központ ad otthont a rendezvénynek. A Könyvtárban, a Berzsenyi Dániel Könyvtárral együttműködve kerülnek megrendezésre az író-olvasótalálkozók, ismeretterjesztő programok és kézműves foglalkozások.

Az Önkormányzat az elmúlt években több programot szervezett. Az egyházközséggel közösen megemlékezett a hősi halottakról, majd egy ünnepség keretében augusztus 20-án, az Államalapításról is. Minden évben megrendezésre kerül a Falunap, az Október 23-i megemlékezés, az Értéktár kiállítás, a Gyertyagyújtások az adventi vasárnapokon, illetve a Falukarácsony. Az alapítványi működtetésű iskola és óvoda gyermekei számos rendezvényen részt vettek és adtak műsort. Minden évben megrendezésre kerül a két intézményben a Farsangi Mulatság, illetve Szent Márton napján az óvoda gyermekei lámpásokkal a kezükben vonulnak a faluban. Az iskola diákjai színvonalas műsorral készülnek évente mind az Október 23-i, mind pedig a Március 15-i megemlékezre. Minden évben ünnepi szentmisével és koszorúzással emlékszik meg a falu a Don-kanyar hőseire. Évente megrendezésre kerül június 4-e környékén a Nemzeti Összetartozás Napja nevezetű rendezvény, mely az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról emlékezik meg.

2008-tól a község testvértelepülése az erdélyi Csíkszentimre. 2016 júliusában négy napos programsorozat keretében látta vendégül a falu a 30 fős küldöttséget. Ekkor avatták fel a székelykaput, és megtartották az Értéktár kiállítást is. Sor került a Tűzoltó Egyesület jubileumi ünnepségére, amin a környező települések tűzoltói is részt vettek.

2016-ban megrendezésre került a Káldi Roma Önkormányzat jóvoltából a Roma Nemzetiségi és Gyermeknap, mely keretén belül szerveztek rajzversenyt, táncos, zenés és sportos programokat tartottak, illetve az estét egy bállal zárták. 2018-ben a kisebbségi önkormányzat szintén tartott Roma napot a faluban, ahova sok színvonalas előadót meghívtak.

 

Helyi civil szervezetek, egyesületek, szakkörök:

  • Már nem működő:
  1. Gazdakör:

1926. október 15-én alakult meg. Virágh Miklós plébános volt az elnöke. A község összes önálló gazdálkodója tag volt. Fő céljuk a gazdálkodó parasztság összefogása, szellemi és szakmai tudásának fejlesztése és érdekeinek védése volt. A Gazdakört a kommunizmusban tiltották be.

  1. Levente-egyesület:

1924-ben alakul, célja a 12-21 év közötti ifjúság katonai szellemben való nevelése, képzése volt. 1945-ben tiltották be.

  1. Kosárkötő, szalmafonó tanfolyam:

1926 februárjában zajlott. Egy termet béreltek, amelyben tartották a gyakorlati oktatást, és később ott folyt a munka is. Azok számára volt a legjobb a tanfolyam, akik már előtte is tudtak kötni vagy fonni. A tanfolyam végén kiállították az elkészült műveket.

  1. Asszonykórus:

1994-ben alakult, főleg nyugdíjasok voltak a tagjai. A környéken és távolabb is sokszor léptek fel a műsorukkal, ezzel a falu jó hírnevét vitték. Évenként rendezték meg a Szüreti Dalostalálkozó nevezetű rendezvényüket, ahol a környékbeli kórusokat látták vendégül.

 

 

  • Napjainkban működő:
  1. Kertbarát-kör:

1969-ben alakult id. Kovács László pedagógus kezdeményezésére. Tanulmányi kirándulásokat szerveznek. Meglátogatják egymás kertjét, tanácsokat és tapasztalatokat cserélnek egymással. Terményeiből minden évben kiállítást szerveznek a Faluházban.

  1. Sportklub:

A fiataloktól az idősekig várják a sportolni, focizni vágyókat. Tevékenységük űzésének fő színtere a Farkas-erdő mellett található focipálya, melynek öltözője is van.

  1. Természetjáró és Tájékozódási Futó Sportegyesület:

Céljuk a terepfutás, tájfutás megismertetése és megkedveltetése az érdeklődőkkel. Versenyeket szerveznek a természetjárás nevében.

  1. Önkéntes Tűzoltó Egyesület:

A község legrégebben fennálló egyesülete, mely 1881-ben alakult. Az első tűzoltók iparosok voltak, mert ők voltak azok, akik mindig a faluban tartózkodtak. A két világháború között azok a személyek, akik tagok voltak egyes közmunkavégzés alól felmentést is kaptak. Az egyesület 2016-ban ünnepelte fennállásának 135 éves évfordulóját.

  1. Asztalitenisz szakkör:

Az óvodásoktól a felnőttekig várják az asztalitenisz iránt érdeklődőket. Az országban rendezett versenyeken mindig előkelő helyezést érnek el kemény munkájuk révén.

  1. Vöröskereszt helyi szervezete:

Fennállása óta szervezi a faluban a véradásokat és karitatív tevékenységet is végez.

  1. Napraforgók Egyesülete:

A község legaktívabb civil szervezete. Céljuk a falu kulturális életének fellendítése, a közösségi szellem formálása és a falu lakóit megmozgató programok szervezése és lebonyolítása. Fontosnak tartják a hagyományok, népszokások ápolását, őrzését és megismertetését másokkal. Rendezvényeik, melyek színvonalasak és magas látogatószámmal rendelkezőek a következők: Összeröffenés (disznóvágás), Kocsonya Parti, Nőnap, Húsvétvárás (tojásfestés, kalácssütés, népi játékok, és mesesarok), Májusfa állítás és kitáncolás, Hazaváró, Szüreti Felvonulás, Népdal és Népköltészet Hete, Kultúrest.

 

Értékklub:

2015. május 4-én megalakult a helyi értéktár bizottság, a Magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. Törvény 1 § (1) bekezdés j) pontja alapján.

A településen Értékklub működik, mely havonta egy alkalommal tartja üléseit. Ilyenkor bárki javaslatot tehet arról, mi kerüljön be a helyi értékek közé. Az értéktárba eddig felvett értékek:

  • Keresztelő Szent Jánosnak szentelt barokk stílusú, Káldi Római Katolikus templom
  • 11 darab (150-200 éves) Káldi kőkereszt (kulturális örökség része)
  • 1918-ban alakult Káldi Rózsafüzér Társulat
  • Scherg Lőrinc munkássága
  • Scherg Lőrinc – kilátó
  • „Lajos-bükkök” – a 2000-ben elpusztult fák emlékét őrző csonkok
  • Farkas-erdő
  • 1924-ben állított Hősök szobra (kulturális örökség része)
  • Bábjátékok (kulturális örökség része)
  • Népszokások
  • Ivánkovics Zoltán rajzai

 

 

  • Az Értéktárba felvett mai is élő népszokások:
  1. Lucázás:

December 13-án, reggel a fiúk egy nagy marék szénával járják a házakat. A „Szabad e Lucázni?” kiáltással kérnek bebocsátást. Ha elutasító választ kapnak, akkor azt kiabálják, hogy „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!”. Ha igenlő a válasz, akkor bemennek és letérdepelnek a konyhába, maguk előtt tépik a szalmát és közben jókívánságokat mondanak. 

  1. Betlehemezés:

A templomi életben aktívan részt vevő gyerekek pásztornak beöltözős párbeszédes, énekes-táncos játéka. Elmaradhatatlan kellékük a jászol vagy a templom alakú betlehem.

  1. Húsvéti locsolás:

Húsvét hétfőn a fiúk hajnaltól kezdve vödörnyi vízzel locsolják meg az ismerős lányokat. Locsolásukért cserébe hímes, de legalábbis festett tojást kapnak.

  1. Májusfaállítás és kitáncolás:

Május 1-je jeles nap a néphagyományban, ez a nap a májusfa állítás ünnepe. A természet újjászületésének szimbóluma. Május 1-jére virradóra az ifjú férfiak a hajadonok ablaka előtt, lehetőleg észrevétlenül fát állítanak. A májusfa kivágása, szállítása és hajnali díszítése a az úgynevezett legénybanda közös, bizalmas feladata. A fa bontásakor, ha pünkösdkör történik, játékokkal és versenyekkel ünnepelnek. A résztvevők táncolnak, mulatoznak a fa körül.

  1. Szüreti felvonulás:

Káldon már a két háború közötti időben is ünnepe volt. Igaz, akkor a résztvevők magyar ruhás lovasok, jágerruhába öltözött lányok, bíró és bíróné alkották. Napjainkban a felvonulók bohókás, vicces öltözékekben vonulnak fel, énekelnek a lovon, vagy kocsikon ülve. Az útvonalon, amerre mennek, az utcabeliek megvendégelik őket egy kis süteménnyel, borral és pálinkával.

  • Az értéktárba vett felelevenített népszokások:
  1. István és János köszöntése:

A két névnap nagy jelentőséggel bír a magyar nép számára. Ilyenkor az ismerősök, rokonok csoportosan mennek köszönteni. Ha a háziak beleegyeznek, akkor közös köszöntőt mondanak az ünnepelt számára.

  1. Regölés:

Karácsony és újév között a legények csapatba verődve keresték fel azokat a házakat, ahol házasodni való legény, vagy férjnek való leány lakott. Énekkel ajánlottak egy legényt, egy leánynak. A regölőcsapat felszerelése a következőből áll: köcsögduda, kb. 5 centiméter átmérőjű 1,2 méter hosszú dorongocska. Éneklés közben a dudákat ütemre szólaltatták meg, a dorongocskákkal pedig a földet zuhálták.

  1. Korbácsolás:

Aprószentek napjának reggelén, egy vesszőből font korbáccsal ütögették a megköszöntötteket, hogy kelésük ne legyen az új esztendőben. A szöveges mondóka, amit mondanak, mintha arra kérné a megköszöntöttet, hogy ne fogadjon szót.

  1. Újév köszöntése:

Ezen a napon házról-házra járnak, újévi jókívánságokat mondanak. Cserébe a háziak almával, dióval kínálják a köszöntőket. Régen azt gondolták, hogy ami újév napján történik, egész évben ismétlődni fog.

  1. Pünkösdölés:

A legismertebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás. A kislányok, legények falufeljáró köszöntése a pünkösdölés. Énekes-táncos adománygyűjtő jellegű népszokás. Szövege változatos, népszokások, népdalszövegek, gyermekjátékok és dallamok kapcsolódnak egymáshoz.

  1. Szent Mihály nap:

Egész Európában ismert pásztorünnep. Ilyenkor hajtják be a legtöbb állatot a faluba, és ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Azonban időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes meleg idő várható őssze. Az állatok viselkedéséből jósólták az időjárást. Ha Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, erős tél volt várható, ellenkező esetben pedig enyhe.

 

A fent említett népszokásokat a Napraforgó Egyesület tagjai újra felelevenítették, így napjainkban is bemutatásra kerülnek.

 

A falu díszpolgárai, akik nagymértékben hozzájárultak a település kulturális életének gazdagításához:

 

  • Németh Mihály (szobrászművész)
  • Németh István (Káldról származó svájci lakos)
  • Kecskés István (pedagógus, közösségi ember, iskolaigazgató)
  • Takács Ferenc (kántor)

 

„A helyi identitás és kohézió erősítése Káld településen” című projekt keretében a faluközösség szeretné tovább folytatni a későbbiekben is ezt a kutatómunkát.

 

 

 

 

 

 




« Vissza az előző oldalra!

Káld Község Önkormányzata - Magyar